Kétségkívül igazat kell adnunk az újságírónak, aki Mákófalvát a következőképpen jellemezte: „… a kalotaszegi magyar falvak sorspecsétjét magán hordozva, mégis cselekvő, lélegző, tenni és élni akaró közösség. Kolozsvári művészemberek, tudományos pályát bejárt nyugalmazott értelmiségiek egyik kedvenc remete-helye…” (Kerekes Edit, Szabadság, 2003. május 24.).
Nem véletlen, hogy a falu 1938-ban felépült Népházát Kós Károly tervezte, Jagamas János zenetudós és Kallós Zoltán néprajzkutató is közzétesz mákófalvi népdalokat, népballadákat. A sort pedig továbbvihetnénk a jelenből kiemelt példákkal, hiszen Mákófalva közművelődési téren Kalotaszeg egyik „húzófalva”, szüntelenül hallat magáról.
A falu ilyen irányú tevékenysége pedig évtizedek óta összeforrott az elhivatott, helyi születésű Kovács Pali Ferenc személyével, a „közművelődési ezermester” nevével. Ő az a megszállott, aki megszervezi, összehangolja és levezeti a különböző tevékenységeket. Ezért felkértük, hogy körvonalazza a falu népével együttesen megvalósított eredményeket és azok tapasztalatait.
A legrégebbi emlékeid talán a színjátszáshoz kapcsolódnak. Előbb személyesen léptél fel különböző szerepekben, utóbb rendeztél. Milyen színműveket mutattatok be Mákófalván és hol vendégszerepeltetek?
– Ha számvetést kellene készítenem, akkor elmondhatnám, hogy nekem két énem van. Az egyik a mindennapi kenyerünk megkeresésével foglalkozott, a másik a művészettel. Ezek közül is a színház világa bűvölt el. Kis elemista lehettem, amikor bőgve mentem haza, mert az iskolában kiosztották az „Andris meseországban” szerepeit, és énnekem nem jutott belőle. Nagybátyám közbenjárásával a tanító néni ez úgy oldotta meg, hogy lecsippentett innen-onnan egy-egy mondatot és így én lettem a nyolcadik törpe. Ettől kezdve minden iskolai rendezvény alapembere lettem. Később nem tudtam nemet mondani semmilyen felkínált szerepnek.
Időközben elvégeztem a Népművészeti Iskola színjtászó szakát. Andrási Márton, Bereczky Júlia, Senkálszky Endre voltak a tanáraim, majd a kolozsvári stúdió színpad tagja lettem. Itt Bereczky Júliával, Köllő Bélával, Dehel Gáborral, László Zolival, Horváth Bélával dolgoztunk. Barátom, a miniszterben Az aranyemberben játszottam, Ben Jonson Volponéjában Corvinót alakítottam 48 alkalommal. Egyik legkedvesebb szerepem volt Agatha Cristie Egérfogójában is szerepeltem. A legnagyobb sajtóelismerést A postán nyert vőlegény öreg postásával arattam.
A Népművészeti Iskolában rendezést is tanultunk. Itthon már próbálkoztam rendezni. A mákói fiatalokkal előbb egy kabaréestet, majd a Vén bakancsos meg a fia a huszár című népszínművet vittem színre. Ezekben én is játszottam. Vizsgaelőadásnak a Szitakötő-t rendeztem meg, mákófalviakkal. 18 éves volt a legfiatalabb és 60 éves a legidősebb szereplőm. A Stúdió Színpadnál Hans Zact Mennyetjárt ifiúr című komédiáját állítottam színpadra.
Vízválasztó volt az életemben 1976-77, amikor a falumbeli ifjak meghívtak, segítsek nekik Móricz Zsigmond Úri muri c. művét betanítani. Mondtam, pár próbán részt veszek. Odaragadtam, minden próbán részt vettem. A bemutató sikeres volt, 9 előadást ért meg. Vér István, akkori TÉESZ-elnök nagy színházpártoló volt, a teherkocsit ingyen a színkör rendelkezésére bocsátotta.
13 éven keresztül, minden évben rendeztem egy kabarét és egy színművet. Ilyen volt a Noszty fiú esete Tóth Marival, Molnár Ferenc Liliom, Huszár Sándot Jött egy lány, Ion Greangâ Egy anyósnak három menye, Móricz Zsimgond A csikós, A kis madár, Tersánszky Józsi Jenő Szidike kisasszony lakodalma, Gárdonyi Géza Ida regénye, stb. Legnagyobb sikerünk a népszokásokat bemutatókkal volt, mint a Farsang a fonóban, Szöktetés a kis utcából, Kontyolás, Tejmérés, Csúcspont Szentimrei Jenő Csáki bíró lánya volt. Ezt közel ötvenszer játszottuk, a környező falvakban, Kolozsváron a Magyar Színházban, Budapesten, Szentendrén, Zsámbékon, a Balaton északi részén több faluban.
Itthon rendszeresen látogattuk a kalotaszegi falvakat, Szucságban, Mérában, Vistán, Darócon, Inaktelkén, Bogártelkén, Kapuson, Körösfőn, Sárvásáron, Zsobokon, Szentkirályon szerepelt a csoport.
A legösszetettebb tevékenység ami túlmutat Kalotaszeg határain – a Bokréta Kulturális Egyesület égisze alatt megy végbe, mely egyesületnek az elnöke vagy. A már említett kalotaszegi műkedvelő színjátszás hagyományának felelevenítése mellett a Bokréta Kulturális Egyesület megrendezi a régiók népművészeinek a találkozóját, a népi bútorfestő tábort, fafaragó oktatást, valamint kirándulásokat szervez a környező falvakba (bizonyára nem merítettem ki minden tevékenységi formát). Hogyan sikerül átfogni e széles léptékű tevékenységet?
– Már említettem a második énemet, ami kenyérkeresésre volt ítélve. Próbáltam én már a mindennapit a TÉESZ-ben megkeresni, a kolozsvári Cipőgyárban mint rakodómunkás, a vasútnál idénymunkás, aztán könyvtáros, tanító, de legtöbbet az ecsetforgatásban, mint díszítőfestő töltöttem el. A néphagyományok, népszokások, a népi tárgyi kultúra, maga a néprajz mindig érdekelt. Idő kellett, amíg magamnak felfedeztem mindennek az értékeit. Hosszú történet, de ma már örvendek, hogy szenvedélyes népművészeket ismertem meg itt, Kalotaszegen. Ilyen Bánffyhunyadról a Kudor család, István farag, Mária hímez-varr, Zsobokról Gál Potyó István, itt is István farag, Piri varr. Csodálatos, szenvedélyes emberek. Idetartozik a türei bujkavarró Bálint Tibor, a magyarnagykapusi Szilágyi Erzsébet, és leánya, Éva, mint varró-hímző nők, a mérai Varga Balázs Dániel faszobrász, Vincze Feri bánffyhunyadi fafaragó, Kelemen Anna bútorfestő Mérából. Nagyszerű emberek, munkájuk megszállottjai. Az ő ötletük volt, hogy össze kell fogni, talán így többet tudunk tenni értékeink megmentéséért, megmutatásáért, továbbadásáért. Ezek szép szavak, de nehéz tartalommal megtölteni. Megjegyezném, hogy a Bokréta Kulturális Egyesület ötlete rég megvolt, de ahhoz, hogy testet öltsön hivatalosan, kellett László Miklós és Vincze János, s így valójában is megszülethetett az Egyesület. Havonta találkozunk. Vitatkozunk, elbeszélgetünk a Bokréta Kulturális Egyesületben, itt mindenkinek megvan a maga feladata, és én úgy látom, emberségesen kiveszik részüket a munkából. Pl. a Régiók Találkozóját Kudor István szervezi, nagyon ügyesen. A fő szervező mellett mindig bekapcsolódik a házigazda is. Türében pl. Bálint Tibiék nagyszerűen szervezték meg a helybéliekkel a kétnapos kiállítást, előadássorozatot, ami népdaléneklésben és táncban csúcsosodott. Varga Balázs Dániel Inaktelkén volt házigazda, ő sem adta alább. Jómagam tehetségem szerint megpróbálom összefogni, bátorítani a tagságot. Nehézségbe kerül, hogy a faluban nincs vezetékes telefon, a mobilnak nincs térereje a falu felett. Az Egyesületnek nincs fénymásolója. Az önkormányzattól kaptunk ugyan egy épületet, de pénz hiányában nem tudtuk tatarozni. Itt állandó és időszerű kiállításokat, vendégszobát, könyvtárat szeretnénk berendezni. A rendezvények nagyobb részét a tagok saját zsebükből finanszírozzák. Valahogy a hivatalos szerveknek jobban ránk kellene figyelniük. szervező mellett mindig bekapcsolódik a házigazda is. Türében pl. Bálint Tibiék nagyszerűen szervezték meg a helybéliekkel a kétnapos kiállítást, előadássorozatot, ami népdaléneklésben és táncban csúcsosodott. Varga Balázs Dániel Inaktelkén volt házigazda, ő sem adta alább. Jómagam tehetségem szerint megpróbálom összefogni, bátorítani a tagságot. Nehézségbe kerül, hogy a faluban nincs vezetékes telefon, a mobilnak nincs térereje a falu felett. Az Egyesületnek nincs fénymásolója. Az önkormányzattól kaptunk ugyan egy épületet, de pénz hiányában nem tudtuk tatarozni. Itt állandó és időszerű kiállításokat, vendégszobát, könyvtárat szeretnénk berendezni. A rendezvények nagyobb részét a tagok saját zsebükből finanszírozzák. Valahogy a hivatalos szerveknek jobban ránk kellene figyelniük.
Szép név az Ilona, a költőt is megihlette. Kalotaszegen hagyományosan sokan kedvelik és viselik. Ti szervezett keretek között, az Ilona-Napi Találkozón ünneplitek őket…
– Az Ilona-Napi Találkozót 1991-ben rendeztük meg először. Ebben az időben közel 60 Ilonát számoltunk össze a faluban. Nagyapámtól hallottam, hogy a nagyobb eseményeket valamilyen névnaphoz kötötték. Pl. Szentgyörgy napján a juhokat kihajtották a legelőre, Márton-napi vásár, stb. A rendezvénynek kellett egy időpont. Legideálisabbnak az augusztus mutatkozott, ekkor kevesebb a mezei munka. Milyen naphoz lehetne kötni? Így adódott Ilona napja. Ezen a napon kézművesek állították ki a munkájukat a népi énekesek-táncosok, sőt a vásári komédiások is helyet kaptak. Több vélt vagy valós ok miatt az utóbbi rendezvények elsorvadtak.
Az elsorolt rendezvények előkészítésében kik voltak a segítő társaid?
– Amíg a Bokréta K.E. nem létezett, mindent a helyi Színkör végzett. Az én feladatom az irányítás mellett a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás volt. Vincze Jánosra, Vér Andrásra, Kis és Nagy Kulcsár Istvánra, Papp Istvánra, Papp Attilára bármikor lehetett számítani, és persze Mánya Andreára. A csoport minden tagja valamilyen formában kivette a részét a munkából.
A sajtó is sokat foglalkozik a faluban történtekkel és személy szerint Veled. Nyilvántartod ezeket az értékelő cikkeket?
– A csoportról, a rólam megjelent írásokat gyűjtöm, nyilvántartom. A legnagyobb sajtóvisszhang a kolozsvári Szabadságban volt. Hatalmas dokumentációt őrzök, ezeket rendszerezni kellene és feldolgozni. Pl. meg kellene írni a mákófalvi színjátszás történetét. Tervezem, de még mindig sok mindennel foglalkozom, s ez halad-marad.
A Bokréta Kulturális Egyesület egyik legékesebb és legtetszetősebb, nagy tömeget érdeklő és jókora visszhangot keltő rendezvénye a szépnemmel foglalkozik. A megmérettetés, a szépségverseny átterjedt Kalotaszegre is. Ez igen természetes, hiszen tájegységünkön tömérdek a szép leány. Mik voltak a jelentkezés feltételei?
– Valóban, a „Kalotaszeg szépe” idáig mindig sok embert megmozgatott Kalotaszegről. Az ötlet Papp Levente és Vincze János fejében született meg. A vélemények megoszlanak, van aki bírálja, van aki helyeseli. Találkozóinkon sokat vitatkoztunk róla, reméljük, hogy évről-évre jobb lesz. Az idén valószínűleg Kalotaszentkirály ad otthont a szép lányoknak, húsvét első napján. A karcsú, szép lányok jelentkezését most is várjuk a 357026 vagy 07 45-873542-es telefonszámon.
Figyelembe veszik a magasságot, karcsúságot, szépséget és nem utolsó sorban azt, hogy mit tud a kislány Kalotaszegről, pl. tudja elmondani kalotaszegi ruhadarabjainak az elnevezését. Amellett, hogy az első helyezettnek tízmillió üti a markát, bizony nem kicsi dolog „Kalotaszeg szépének” lenni.
– További sikeres munkát kívánunk!
Lejegyezte: Buzás Pál
|
